2017. szeptember 18., hétfő

Kutyaól

Mudi

az új családtag

   Mióta családi házba költöztünk tervben volt egy négylábú "beszerzése", s pár héttel ezelőtt egyik kolégámmal éppen szóba került ez, s rá is vágta egyből, hogy szüleinél éppen most születtek kicsinyek. Mondhatnánk, hogy az Isteni gondviselés mutatkozott meg eme pillanatban, mert amint hazaérve elmeséltem ezt gyermekeink fülig érő mosollyal és csillogó szemekkel habozás nélkül kérdezték "Mikor hozod a kiskutyát?"   Ha minden rendben megy hetek kérdése és a gólya helyett a kollégám fogja elhozni egyenesen hozzánk az édesanyja mellől a kis szőrpamacsot. Akire aztán sok minden kellemes és kellemetlen dolog is vár, hiszen először is el kell majd vinni állatorvoshoz, akitől egy-két oltást, csipet és ebkönyvet kap majd. Természetesen már utána néztünk a fajtájának és csupa jót mondtak és írtak, így az egész családunk gyermeki lelkesedéssel és nyitott szívvel várja az új jövevényt.
Amíg nem láttuk a fényképeket addig több név is felmerült amit főként a gyerekek választottak, de aztán ahogy megnéztük a fotósorozatot a kicsikről, egyből kiszúrtuk ezt a picike négylábút... kicsi fehér pamacsok tappancsai végén és természetesen a legfontosabb a melső lábai előtt lévő fehér folt. Hát mi más lehetne a neve, mint Tappancs. Igen... ez lesz a neve... s mint ahogy mi is tavasszal úgy ő most az ősszel egy vadonat új házikóba költözik majd.

2017. szeptember 11., hétfő

Kutyaól - újrahasznosított anyagokból

Új ház

OSB lapok, stafni, facsavar, papír és ceruza

   Hamarosan új családtaggal bővülünk majd és úgy gondoltam, hogy saját kezűleg építem meg neki újrahaszonsított anyagokból a házikóját.
   Itt jön a régi bölcsességek egyike, miszerint először is végy egy papírt és ceruzát a kezedbe majd rajzold le mit és hogyan szeretnéd. Némi töprengést követően összeállt a fejemben és aztán a papíron is a házikó terve, s ezek után már csak ki kellett számolni, hogy a meglévő anyagokból miből, hogyan és mennyi kell.
Másnap nekiláttam a stafnik majd az OSB lapok darabolásának amihez tulajdonképpen nem kellett igazából más, mint egy ácsceruza, hosszabb vonalzó és a vágáshoz egy kézi körfűrész. A darabolás némi zajjal járt, de igyekeztem gyorsan és hatékonyan dolgozni úgy, hogy a szomszédok ne verjenek meg. :D Miután méretre vágtam az alkatrészeket nekiláttam az összeállításnak.
Először az oldalfalakra körbe aztán a tetejére és az aljára kereszt irányba csavaroztam rá a stafnikat az lapokra. Eddig igazából semmilyen nehézségbe nem ütköztem, hiszen nem egy nagy feladat előfúrni pár lyukat és aztán abba gépi erővel - megfelelő nyomatékú csavarozó gép hiányában a meglévő fúrógép erejét felhasznáva - behajtani a csavarokat.
Amíg a gyerekek hancúroztak a kertben a barátaikkal addig apuka küzdött az elemekkel és pár óra alatt összeállt a váz, s már csak pár apróság némi furmány kellett és megkezdődött az összeállítás. Nyilván nekem mint nem túl gyakorlott kutyaól készítőnek el kellett gondolkodnom, hogy miként lehet úgy egymáshoz illeszteni az elemeket, hogy amíg megpróbálom összecsavarozni azokat addig se hulljanak szét. Némi töprengést követően azért csak beugrott pár dolog aminek köszönhetően végülis az első ingatag rögzítés után csavarról-csavarra egyre stabilabban állt az alján a szerkezet. S végül már odáig jutottam, hogy a terhelési tesztnek is ellenállt... :D ami abból állt, hogy fogtam magam és felugrottam a tetejére. Nyilván az ugrálást csak egy darabig viseli el, mert a közepén előbb vagy utóbb biztosan beszakadna, de mivel a legrosszabb esetben is felülről csak a hóterheléssel kell számolnom így bízom benne, hogy pár évtizedig védelmet fog nyújtani lakójának. Annál is inkább, mert még mielőtt beköltözne a kutyus kívülről hungarocell szigetelést és arra egy vakolatot kap majd. Úgy vagyok vele, hogy ennyi kényelmet azért igazán megérdemel a kis házörzőnk majd. 
   A végére hagytam a méretekre vonatokozó információkat... nos maga a terv része volt, hogy egy normál EU raklapra rá tudjam rakni. Amiből az következik, hogy 120 x 80 cm alapterületre kellett felépítenem a faházat. Mint a tervrajzon is látható ezen méreteket figyelembe is vettem. Persze, mint ahogy az már lenni szokott munka közben némileg változtnak a dolgok és itt sem maradhatott ki ez. Így egy pár apróbb módosítás történt, de lényegében az alapméretek nem változtak. S hogy lakója miként fogadja majd az új szállását... az majd nemsokára kiderül.
Jó barkácsolást mindenkinek!

2017. február 20., hétfő

Sima ügy

   Örömteli pillanatok amikor egy újabb lépcsőfokhoz érnek a munkálatok, s ennek megosztása másokkal felemelő érzés.
   Jó ütemben haladnak a munkálatok az új központban, amiről e videó is tanúskodik. Szerencsésnek mondhatom magamat olyan tekintetben, hogy hamarosan egy vadonat új helyre költözünk s tágasabb térben nyugodtabb környezetben folyhatnak majd a munkálatok. Természetesen amint lesz miről beszámolok majd a nagyérdeműnek.
   A legközelebbi bejelentkezésik sok sikert kívánok mindenkinek.

2017. február 13., hétfő

Ars Longa

Az új generáció

   Nemrégiben új társulat alakult Mosonmagyaróváron azzal a céllal, hogy folytassa a hagyományt amit a csapat szülőatyja évtizedek óta ápol.
   Major Tamás neve már ismerősen cseng a színházba járók fülében, hiszen több mint egy évtizede társaival, a baráti körrel, nyugdíjas klubokkal és sok mindenki mással alkot, alkot és alkot. Kitűnő darabokat, parádés szereposztással és óriási sikerrel vitt színre. S most egy újabb állomáshoz ért munkája melyről e rövid videó számol be. Ezúton hívom fel az ifjúság figyelmét arra, hogy bárki aki úgy érzi szeretné megmutatni tehetségét a színpadon is az jelentkezzen bátran a direktor Úrnál. :)
   További sok sikert kívánok minden művésznek!

2017. február 6., hétfő

Tartalomgyártó központ

Audió, videó, fotó

   Lehet, hogy kicsit korai lesz, de én akkor sem bírom magamban tartani, hogy a telephely fejlesztésnek köszönhetően 2017. nyarán a környéken eddig egyedülálló szolgáltatással tudok majd a megrendelőim elé állni, s szinte bármilyen tartalom gyártását meg tudom majd oldani.
   Röviden annyit érdemes tudni, hogy Szigetköz szívében Mosonmagyaróváron egy nyugodt, csendes helyen bárki aki művészkedni akar bekopogtathat és megmutathatja tehetségét. Hogy az építkezés hol tart arról e rövid videó ad betekintést.
   Hamarosan újra jelentkezem.

2017. január 30., hétfő

Elegem volt!

Kétkezi munka

Tisztelt Ifjúság!
   Az elmúlt közel egy évben gyermekeim jóvoltából volt alkalmam sok-sok-sok... videótokat megnézni ahol nem láttam mást, mint hogy bambán ültök a gép előtt és akár egész nap is képesek vagytok live-okat nyomni. Pár nappal ezelőtt betelt a pohár és elkészítettem egy videót ahol megmutatom nektek, hogy mit jelent az a kétkezi munka. Mert igazából tőletek nem látnak mást a gyermekeim, mint a féktelen gépezést. Ja... meg röpködnek a b***ek és más hasonló jelzők, amik az én számból még csak-csak elfogadhatóak, de 15-25 évesektől nem feltétlenül. No ideje lenne egy kicsit összekapni magatokat ifjúság aztán nekilátni valami értelmeset csinálni.
    Mondjuk mutassátok be egy napotokat ahol tesztek is valamit a környezetetekért. Például így...
Sok sikert!!!
Hajrá Z és Alfa generáció!!!

2016. november 13., vasárnap

Varázslatos játszóterek

Nyári élményeink

varázslatos helyek


   Az idei nyáron rengeteg helyen jártunk családommal, s több olyan játszóteret is meglátogattunk ahol nemcsak gyermekeink, de mi is kikapcsolódtunk. Öröm volt látni a felszabadult játékot, hallgatni a gyerekzsivajt. Volt ahol már tavaly is jártunk s idén azért mentünk vissza mert jól érezték magukat a gyermekeink és kérték menjünk el újra.
   A Nyíregyházi Sóstó melletti vadregényes helyen viszont most jártunk először. Itt egy délceg lovag várt a bejáratnál s ahogy beljebb mentünk találkoztunk Vukkal és Süsüvel is. Itt aztán van minden. Kötélpálya, mászóka, vár. Nem messze ettől a játszótértől, a Krúdy kúria mellett is találtunk egy remek helyet, ahol nem más mint Háry János hattornyú vára fogadja az apró talpúakat.
Bár a váron belül nem jártunk mert óriások vagyunk ebben a birodalomban, de bizton állíthatom, hogy a gyermeknek ez igazi kikapcsolódás ha ide jöhetnek. Az sem mellékes, hogy a tér tövében egy mindenki számára használható mellékes található ahol aprók és nagyok is elvégezhetik dolgukat. S ha ezen túl van mindenki akkor jöhet a nagy móka, hiszen innen nem messze található egy igazi kalandpark ahol akár a fenyvesek között is lecsúszhat az ember a kötélpályán. Varázslatos és fantasztikus volt egyben.
Térben visszafelé haladva Budapesten a XVI. kerületben található a Pállfy-téren egy kis gyöngyszem ahol a manók mellett a tinik is megtalálják a nekik való játékot. Ha csak naponta fél órát fejlesztenék ifjaink itt az izmait, már jobban festenének. Innen nem messze van a Segesvári utcában az uszoda mellett egy igazi gyöngyszem. Itt az árnyas fák tövében még a legnagyobb tikkasztó melegben is kellemes a játék. Persze ha valaki megszomjazik vagy éppen nyakig koszos és ettől szeretne megszabadulni máris van lehetősége felfrissülni hiszen egy remek köztéri csap ami itt van a játszótéren megoldja ezen problémákat.
   Egy kalandokkal és élményekkel teli nyáron vagyunk túl s a látottak után abban reménykedünk, hogy egyszer majd szűkebb hazánkban Mosonmagyaróváron is lesz hasonló minőségű játszótér. Mozgókép formájában is megörökítettem a látottakat, s ha valakit érdekel nézze meg.